Kissé remegnek a kezeim, mikor ezt írom, mert éppen jógáztam az előbb egy kicsit. Semmi komoly vagy megerőltető nem történt, mindössze 5, némileg módosított napüdvözletet végeztem Laruga Glaser instrukciói alapján. Tudom, hogy rettenetesen elhanyagoltam, jobban mondva elhagytam magam. Hónapok óta…

Nem mindig kell küzdeni - csak legyél szüntelen mozgásban. Mára ezt üzenem magamnak.

Megint hosszúra nyúlt a csend. Október 21-én leadtam egy cikket (pont határidőre!), majd hátradőltem, hogy megtanuljam élvezni egy kicsit a jól elvégzett munka édes örömét - aztán feje tetejére állt minden. Depresszió, letargia, nulla munkakedv - a napok pedig csak vánszorognak. Pedig a rutin…

Lassan négy napja írom ezt az egy bejegyzést... A "kinti" életem a szokásosnál meglepően rendszerezettebbnek tűnik, egyre ritkábban csapongok, egyre ritkábban érzem a késztetést arra, hogy "valami mást csináljak, mint amit". Nem tudom, minek köszönhető ez az állapot, de élvezem. És még többet akarok…

Elkezdtem dolgozni az egyik cikkrészleten, amit nagyjából másfél évvel ezelőtt vállaltam be. Először arra gondoltam, leírom, milyen jegyzetelési, olvasási technikákat próbálok ki az írástudás visszaszerzéséért folytatott küzdelem során, de hirtelen arra lettem figyelmes, hogy már egy órája…

Csak egy gyors gondolat mára - elutazom hétvégére egy internet nélküli, jó világba. Közhelyesen fog hangzani, de igaz: Találd meg mindenben a szépet, a jót, azt, amivel teljesen azonosulni tudsz, és meglátod: virágba borul. Hiszen ugyebár a probléma nem tény, hanem vélemény. Tehát…

Még 24 óra sem telt el, máris a kifogásokat keresem. Vannak ilyen napok: amikor minden nyűg, amikor minden helyett bármi mást csinálnék, és még ahelyett is kitalálnék valamit. Blokkok blokkok hátán - én meg általában hagyom magam. Nemsoká indulni kell a fogorvoshoz, ennyi időre már minek álljak…